WWW.OMSZMENNTOK.HUPONT.HU
A delírium tremens súlyos alkoholmegvonásos tünetegyüttes, mely mindenképpen kórházi kezelést (gyakran intenzív ellátást) igénylő életveszélyes állapot. A hosszúidejű és nagy mértékű alkoholfogyasztás abbahagyása vagy jelentős csökkentése után alakul ki az alkoholbetegek kb. 15%-ában. Lefolyása során különböző pszichés-, vegetatív idegrendszeri izgalmi- és testi tünetek alakulnak ki, ezért az életfunkciók észlelése, folyamatos felügyelete szükséges.
A megvonási tünetek rendszerint 12-48 órával az alkoholfogyasztás abbahagyása vagy jelentős csökkentése után kezdődnek, a delíriumokra jellemző tünetcsoport többnyire 3-8 nappal az ivás abbahagyását követően lép fel.
Először leggyakrabban szorongás, durva hullámú végtagremegés jelentkezik, mely a későbbiekben a fejre és a törzsre is átterjedhet, emellett erőteljes izzadás kezdődik. Egyes esetekben megvonásos görcsroham (alkalmi epilepsziás roham) is jelentkezhet. Növekvő zavartság, teljes tájékozatlanság, majd a gondolkodás teljes széttöredezettsége, alvászavar, jelentős nyugtalanság is megfigyelhető, gyakoriak az illúziók, hallucinációk, melyek leggyakrabban látási érzékcsalódások (pl. gyakran kígyó, bogár, pók, stb.), s nem ritkán rettegést váltanak ki. A vegetatív idegrendszer labilitása, izgalmi tünetei is társulnak az alkoholmegvonásos delírium tünettanához (még kifejezettebb izzadás, szapora szívverés, magas vérnyomásértékek, láz), ami a delírium súlyosbodásával párhuzamosan fokozódik.
A diagnózis a jellegzetes klinikai tünetek és laboratóriumi vizsgálatok alapján állapítható meg. A laboratóriumi leletek a máj-, hasnyálmirigy működési zavarát, ion- és folyadékháztartás egyensúlyának eltolódásait, és egyéb anyagcserezavarokat is mutathatnak. Társuló betegségek vagy szövődmények a delírium tremens klinikai tüneteit és lezajlását módosíthatják. Az esetleges szövődmények felismerését a képalkotó eljárások (röntgen, CT, MR) mellett a laboratóriumi vizsgálatok is segítik.
A delírium tremens mindenképpen kórházi kezelést (gyakran intenzív ellátást) igénylő életveszélyes állapot.
Fontos a vitális funkciók (szív, keringés) ellenőrzése, szükség esetén támogatása, folyadék-ion háztartás egyensúlyának fenntartása, folyadékveszteség pótlása, az anyagcserezavarok rendezése. Az alkoholizmus következtében kialakuló vitaminhiány pótlására nagy dózisú vitamin (elsősorban B-vitamin) adás szükséges.
A fokozott központi idegrendszeri ingerlékenység csökkentésére ma főként a benzodiazepin készítményeket alkalmazzák. Alkoholmegvonási alkalmi, esetleg halmozódó epilepsziás rosszullétek jelentkezése esetén antiepileptikumokat (pl. karbamazepint) is használnak. Érzékcsalódások, nagyfokú nyugtalanság jelentkezése esetén antipszichotikus gyógyszereket is alkalmaznak a tünetek enyhítésére. Gyulladásos szövődmény (pl. tüdőgyulladás) jelentkezése esetén antibiotikumok adása is szükségessé válhat.
A delíriumokra jellemző tünetcsoport többnyire 3-8 nappal az ivás abbahagyását követően lép fel és általában 2-4 napig, szövődményes esetben tovább is tarthat. Régebben a halálozási arány 15-20%-ot is elért a szövődmények miatt (pl. keringési elégtelenség, tüdőgyulladás, vese- ill. a májműködési elégtelenség), a korai diagnózis és kezelés fejlődése következtében ez a szám ma már csak néhány százalék. A delírium tremens lezajlását követően néhány esetben átmeneti szellemi hanyatlás vagy Korsakoff-szindróma alakulhat ki. Ezen kívül alvászavar, szorongás, depresszió, ingerlékenység, érzelmi labilitás jelentkezhet hosszú időn keresztül (akár 3-12 hónapon át), néhány esetben ezek a tünetek krónikussá is válhatnak.