www.omszmentok.hupont.hu
EMELTSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉS:letöltés /als.pdf
Gyermek Újraélesztés: letöltés /epls_gyermek.pdf
ÚJSZÜLÖTT ÚJRAÉLESZTÉS: letöltés /nbls_ujszulott.pdf
A MAGYAR RESUSCITATIÓS TÁRSASÁG 2006. ÉVI FELNŐTT
ALAPSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉSI (BLS), VALAMINT A KÜLSŐ
AUTOMATA DEFIBRILLÁTOR (AED) ALKALMAZÁSÁRA
VONATKOZÓ IRÁNYELVEI
Dr. Tóth Zoltán, Dr. Diószeghy Csaba, Dr. Gőbl Gábor, Dr. Hauser Balázs, Dr. Rudas László
A Magyar Resuscitatiós Társaság (HuRC) jelen irányelve
az European Resuscitation Council (ERC) 2005.
novemberében publikált ajánlásain,¹,² és – az azokat előkészítő
– International Liaison Committee On Resuscitation
(ILCOR) által készített, tudományos konszenzust
összefoglaló kiadvány vonatkozó fejezetén³ alapul.
Célja, hogy segítséget nyújtson a kórházi és kórház
előtti szakban dolgozó egészségügyi ellátóknak a váratlan
keringésmegállások felismerésében és ellátásában,
valamint tájékoztassa a laikusok alapszintű újraélesztés
(továbbiakban Basic Life Support) oktatásával foglalkozó
szervezeteket a laikusoktól elvárt/elvárható eljárásokról.
A jelen irányelv a Magyar Resuscitatiós Társaság
2003-ban kiadott BLS-ajánlásához⁴,⁵ képest korszerűbb,
így annak helyébe lép. Minden kórházi és kórház előtti
újraélesztéssel foglalkozót arra bátorítunk, hogy meglévő
protokolljaik felfrissítésénél, illetve az esetleg még hiányzók
elkészítésénél támaszkodjon erre az összefoglalóra.
A jelen ajánlás főbb témakörei:
• A felnőtt áldozat laikus (tehát nem a szervezett
egészségügyi ellátás körülményei között hivatásszerűen
dolgozó) ellátó általi ellátása,¹ beleértve:
• Eszméletlen beteg stabil oldalfektetése
• A felső légúti idegentest okozta fuldoklás ellátása
• A keringésmegállás felismerése és a légutak, légzés
és keringés mesterséges fenntartása
• Külső félautomata defibrillátor (Automated External
Defibrillator) használata
• Felnőtt BLS-ellátási ajánlások a kórház előtti és a
kórházi, szervezett egészségügyi ellátásban hivatásszerűen
dolgozó ellátók részére.²
Újraélesztési szempontból felnőttnek a serdülőkor
vélelmezett elérésétől számít az áldozat, de nem követ
el hibát az ellátó, ha esetleg gyermeknél is a felnőttekre
vonatkozó ellátási elveket (természetesen az áldozat
testméretére vonatkoztatott kompresszióerősséggel, illetve
levegőmennyiséggel) alkalmazza.⁶,⁷
Alapszintű újraélesztés során többnyire nem állnak
rendelkezésre eszközök. Ideális esetben az ellátó rendelkezhet
személyi védőfelszereléssel (gumikesztyű, illetve
szelepes lélegeztetőmaszk). A közterületeken elhelyezett
AED-k (Public Access Defibrillator) megjelenése lehetővé
és szükségessé is tette alkalmazásuk megismertetését
a BLS keretében.
Kórházi körülmények között az ellátók használhatnak
egyszerűbb eszközöket – pl. öntelődő lélegeztetőballont,
lehetőleg oxigéndúsítással; garatban, illetve a
hangrés felett végződő alternatív légútbiztosító eszközöket
–, feltéve, hogy azonnal rendelkezésre állnak és
használatukban megfelelő gyakorlati képzettségre tettek
szert. Ilyenkor kiterjesztett BLS-ről beszélünk.
Végezetül szükséges leszögezni, hogy ezen irányelv:
• Nem oktatási tananyag, és elolvasása nem helyettesítheti
a gyakorlati képzést.
• Terjedelmi okok miatt nem tartalmazhatja a változások
részletes indoklását. – Ezekről részletesebb információkat
az Újraélesztés – Resuscitatio Hungarica
előző számából,⁸ illetve az ERC és ILCOR eredeti,
elektronikus formában (www.erc.edu) is hozzáférhető
ajánlásaiból szerezhetnek.
Felnőtt laikus alapszintű újraélesztés (BLS)
Az egészségügyi alapképzettséggel nem rendelkező és/
vagy a szervezett egészségügyi ellátás keretein kívül
tevékenykedő segélynyújtó alapszintű BLS-teendőit az
1. ábra foglalja össze.
Amennyiben összeesettet lát:
0. Győződjön meg arról, hogy nem áll-e fenn olyan
külső körülmény, ami Önre, illetve az áldozatra súlyos
járulékos veszélyt jelentene. Amennyiben ilyen fennáll:
• Tegyen kísérletet a veszélyforrás megszüntetésére
vagy
• az áldozat biztonságba helyezésére – feltéve, hogy
arra képes, és ezzel nem kell jelentős veszélyt vállalnia.
Ellenkező esetben haladéktalanul kérjen megfelelő segítséget.
1. Az áldozat hangos megszólításával („Mi történt?
Segíthetek?”) és egyidejű kíméletes megrázásával ellenőrizze
annak reakcióképességét.
1.1. Ha bármilyen reakciót észlelt az erőteljes ingerekre,
a beteg él. Csak akkor és annyira mozgassa,
amennyire a helyzet szükségessé teszi. Képességei
szerint tájékozódjon állapotáról, ha szükségesnek látja,
ajánlja fel segítségét és végezze el a szükséges teendőket.
Ha erre nem képes egyedül, kérjen megfelelő segítséget.
A segítség megérkezéséig maradjon az áldozat mellett
és rendszeresen ellenőrizze állapotát.
A MAGYAR RESUSCITATIÓS TÁRSASÁG 2006. ÉVI FELNŐTT
ALAPSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉSI (BLS), VALAMINT A KÜLSŐ
AUTOMATA DEFIBRILLÁTOR (AED) ALKALMAZÁSÁRA
VONATKOZÓ IRÁNYELVEI
Dr. Tóth Zoltán, Dr. Diószeghy Csaba, Dr. Gőbl Gábor, Dr. Hauser Balázs, Dr. Rudas László
Magyar Resuscitatiós Társaság vezetőségének* ad hoc munkacsoportja
ú jr a é l e s z t é s
2 0 0 6 / 1 .
5 – 1 1 . o l d a l
*Az ajánlást a Magyar Resuscitatiós Társaság vezetősége hagyta
jóvá: dr. Berényi Tamás, dr. Bogár Lajos, dr. Diószeghy
Csaba, dr. Fritúz Gábor, dr. Gőbl Gábor, Hornyák István,
dr. Janecskó Mária, dr. Nagy Ágnes, Nagy Ferenc, dr. Rudas
László (elnök), dr. Somogyvári Zsolt, dr. Szentirmai Csaba,
dr. Tóth Zoltán, dr. Újhelyi Enikő, dr. Varga Endre
6 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK
1.2. Ha nem észlelt semmiféle reakciót, haladéktalanul
kiáltson segítségért, megteremtve annak lehetőségét,
hogy szaksegítséget hívathasson valakivel anélkül,
hogy az áldozatot magára kellene hagynia.
1.3. Ezzel egyidejűleg szabadítsa fel az áldozat légútjait.
Csak akkor kell az áldozat szájüregébe nyúlnia,
ha a körülmények azt nyilvánvalóan szükségessé teszik
(pl. szemmel jól látható, a légzést akadályozó idegentest
vagy hányadék eltávolítása érdekében). Pusztán az
eszméletvesztésből fakadó légútelzáródás veszélyét egyszerűen
megoldhatja a fej kíméletes hátrahajtásával és
az áll előreemelésével. (Laikus segélynyújtói szinten nem
kell számolnia a nyaki gerinc esetleges sérüléseivel, mivel
ezek előfordulási valószínűsége keringés-légzésleállás
során csekély, és a légutak egyszerű átjárhatóvá tételének
elsőbbsége van más, nehezen elsajátítható és készség
szintjén tartható, bonyolult technikával szemben.)
2. Az így szabaddá tett légút mellett a beteg mellkasa
felé fordított fejjel szorosan hajoljon az áldozat arca elé
és max. 10 másodpercig
• a légzőmozgások figyelésével, valamint
• a légáramlás hallgatásával és érzékelésével ellenőrizze,
hogy normálisan légzik-e az áldozat.
Normális légzésnek csak a nem nagyon gyér (gyakorlatilag
a 10 másodperc alatt legalább kétszer észlehető),
nem feltűnően, görcsösen erőlködő és nem csupán hörgésnek
tűnő légzés tekinthető. Nagyon gyakori ugyanis
a keringésleállás során az ún. agonális vagy terminális
légzés, amely a vérellátás nélkül maradt nyúltvelő utolsó
reakciója, ami nem biztosít hatásos légzést, ugyanakkor
megzavarhatja fontos
A megfelelő nyomási terület a mellkas középvonalában,
a mellkas alsó felén (kb. a férfi mellbimbók
magasságában) van.
• A kompressziók során az egymásra helyezett tenyerek
kéztői részével közvetítse az erőt a mellkasra.
• Ügyelni kell arra, hogy a kinyújtott, a mellkasra
merőlegesen elhelyezkedő karok által közvetített erő
csupán a fent leírt kis területre korlátozódjon és ne
például a bordákra.
A kompresszió üteme változatlanul kb. 100/min. Helyesen
végezve a szabályos és legkevésbé fárasztó mozgás
egy, a csípőízületben végzett előre-hátradőlő, harmonikus
és egyenletes mozgás, amely a végig nyújtott karok
által továbbítva a mellkas körülbelül azonosan rövid ideig
való lenyomását és teljes felengedését eredményezi.
A kompresszió mélysége igazodjon ugyan a mellkas
ellenállásához, de legyen elegendő erősségű (irányérték:
4–5 cm, illetve a mellkas kb. egyharmadnyi mélysége).
A lenyomást követően engedje a mellkast rugalmassága
folytán teljesen visszatérni a kiindulási helyzetbe,
anélkül, hogy közben elemelné kezét a mellkasról.
A tapasztalatok szerint megfelelő módon végzett hangos
számolás valószínűleg hasznos a kellő kompressziós
frekvencia és egyenletes ütem felvételénél, valamint segítheti
a végzett kompressziók számának követését is.
2.3.2. A harminc kompresszió végrehajtása után pótolja
a légzést 2 befújással. Az eszköz nélküli lélegeztetésre
két alapvető technika ismeretes: a szájból szájba,
illetve a szájból orrba történő befújás. Az ILCOR és az
ERC első helyen a szájból szájba lélegeztetést ajánlja,
ugyanakkor hatásosnak fogadja el a Magyarországon
tradicionálisan jobban elterjedt és szélesebb körben oktatott
szájból orrba módszert is; noha az – talán könynyebb
gyakorolhatósága ellenére – valós körülmények
között akár nehezebben végrehajtható is lehet. Jelenleg
nincs elegendő bizonyíték arra, hogy valamelyik
módszer elsőbbségét ajánlhassuk. Az 1.3. pontban leírt
fejhátrahajtással szabadítsa fel a légutakat; a befújásra
szánt arcnyílást tegye szabaddá, miközben a másikat
zárja le a megfelelő módon. Vegyen szokásos mélységű
lélegzetet. Száját illessze olyan szorosan a beteghez,
hogy ne maradjon rés ajkai és annak arca között, majd
fújjon a betegbe. Ezután fejét a beteg mellkasa felé fordítva
vegyen szokásos mennyiségű levegőt, miközben
ellenőrizze, hogy a beteg mellkasa visszasüllyed-e, illetve
kiáramlik-e az előbb befújt levegő. Ismételje meg
a folyamatot még egyszer.
A két kb. 1 másodperces, szabályosan végrehajtott
lélegeztetési kísérletnél befújásonként kb. 500–600 ml
(a mellkast láthatóan megemelő mennyiségű) levegőt
juttasson be.
A hatásos lélegeztetés során észlelhető mellkaskitérés
egyaránt igazolja a technika helyességét és a légutak
átjárhatóságát. Hiányzó mellkasemelkedés és a befújás
alatt észlelhető mellékzajok esetén elsősorban a légútfelszabadítás
és a tömítés elégtelenségére gondoljon, és
a továbbiakban igyekezzen azt korrigálni.
(Ha úgy találja, hogy képtelen a beteget lélegeztetni,
végezze legalább a mellkaskompressziókat, mivel rövidtávon
a csupán kompresszióval végzett BLS is mutat
hatékonyságot.)
Felnőtt-BLS (valamint az egy évnél idősebb gyermek
laikus ellátók által végzett ellátása) során a kompreszszió
és lélegeztetés aránya – a segélynyújtók számától
függetlenül – 30:2.
Törekedni kell a váltások során az időveszteség minimalizálására.
Speciális célcsoportok kivételével laikus segélynyújtóknak
csak az egy segélynyújtó által nyújtott segítség
oktatandó. – Képzett hivatásos ellátók közül is csak
azok vállalkozzanak páros munkára, akik a technika
pontos uralása mellett megbízhatóan, időveszteség nélkül
képesek összehangolni tevékenységüket.
A helyszínen tartózkodó másik segélynyújtó inkább
kifáradás esetén váltsa fel társát, ami a hosszabb kompressziósorozat
miatt fárasztóbbá vált BLS miatt 1, legkésőbb
2 perc múlva törvényszerűen szükségessé is válik.
Felnőtt alapszintű életmentés a szervezett
egészségügyi ellátáson belül
A több, életmentésben járatos, esetleg egyszerűbb eszközökkel
felszerelt egészségügyi ellátó által végzett ellátás a
körülményektől függően* átmenetet jelenthet az alap- és
az emelt szintű (Advanced Life Support) ellátás között.
Szervezett egészségügyi ellátás alatt egyaránt értjük
az intézeti, ill. az intézet előtti, mozgó sürgősségi ellátók
által biztosított kezelést.
A szervezett egészségügyi ellátás keretében dolgozókkal
szembeni társadalmi elvárások: A keringés-légzésleállás
tényének késedelem nélküli felismerése esetén
• haladéktalanul mozgósítsa az ALS-ellátást biztosítani
képes rendszert és annak megérkezéséig
• legyen képes – a kompetenciakörébe tartozó – alapvető
beavatkozások végrehajtására.
Ennek feltétele
• a közismert, egyszerű és csak erre a célra használható
hívószám alatt megtalálható
• sürgősségi ellátórendszer – amely működési filozófiája
szerint lehet:
– legalább Cardiac Arrest Team – azaz a bekövetkezett
keringés-légzésleállás ellátására riasztandó;
– optimálisan azonban Medical Emergency Team
– azaz a keringés-légzésleállás által azonosítottan veszélyeztetett
betegeket ellátó csapat.
• Minden, munkáját betegek környezetében végző
egészségügyi dolgozónak rendelkeznie kell kompetenciaszintjére
szabott, rendszeresen karbantartott és ellenőrzött
BLS-ismeretekekkel.
A szervezett egészségügyi ellátásban tevékenykedő segélynyújtó
alapszintű BLS-teendőit a 2. ábra foglalja össze.
1. Ha a váratlan keringés-légzésleállás gyanúja merül
fel, gyógyintézeti körülmények között is elsőként segítségért
kell kiáltani – kivéve, ha az ALS-ellátás minden
személyi és tárgyi feltétele rendelkezésre áll.
*A gyógyintézeten belüli ellátás változhat a keringésleállás helyszíne
(betegforgalomban érintett, ill. abban részt nem vevő,
pl. adminisztratív vagy logisztikai egységek; az előbbi csoport
esetében az ellátás dependenciaszintje, pl. monitorizált beteg);
az ellátók száma és gyakorlata, felszereltsége stb. szerint.
8 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK
2. Ezzel egyidejűleg meg kell kezdeni a beteg életjelenségeinek
vizsgálatát:
• A reakcióképesség felmérése hangos megszólítással
és kíméletes megrázással.
• Szükség szerinti légútfelszabadítás, azaz:
– Szájüreg ellenőrzése, ha gyanú van az idegentestre,
hányadékra, illetve ha a későbbi lélegeztetési kísérletek
sikertelennek bizonyulnak.
– Arra megfelelően kiképzett egészségügyi ellátó
– különösen, ha van segítsége – a nyaki gerinc sérülésének
lehetősége esetén alkalmazza a neutrális helyzetet
biztosító technikákat (pl. állkapocs-előretolás, manuális
in-line axiális stabilizáció), feltéve, hogy biztosítható
velük a megfelelő lélegeztetés.
• A légzés és keringés vizsgálata az ellátó kompetenciája
és gyakorlata szerint történhet – 10 másodpercig:
– A laikusoktól elvárt módon, csupán a normális
légzésre, valamint a keringés többi indirekt jelére hagyatkozva;
vagy
– egyszerre, ha az ellátó kellően jártas a kritikus
állapotú betegek vizsgálatában. Ez esetben a légzés vizsgálatával
egyidejűen a keringés jelenként a carotispulzust
is vizsgálja.
2.1.1. Ha a beteg nem mutat életjeleket, azonnal gondoskodni
kell az emelt szintű ellátást nyújtani képes
rendszer riasztásáról, akár a beteg átmeneti magára hagyása
árán is. Ha több segélynyújtó áll rendelkezésre, az
egyiküket kell elküldeni segítséget hívni, illetve a helyben
rendelkezésre álló sürgősségi felszerelést hozni.
2.1.2. Meg kell kezdeni a BLS-t, amelynek technikai
kivitelezése megegyezik a laikusok számára leírtakkal
(30 kompresszió és 2 lélegeztetés váltogatása). A lélegeztetés
során, ha a személyi és tárgyi feltételek megengedik,
használhatók egyszerű eszközök:
– szelepes lélegeztető arcmaszk vagy öntelődő lélegeztetőballon
– a beteggel való direkt kontaktus elkerülésére;
– lehetőleg nagyáramlású oxigéndúsítás;
– egyszerű – laringoszkópos feltárást nem igénylő
– légútbiztosítás:
• Száj-/orr-garat tubus használata megkönnyítheti a
maszkos lélegeztetést.
• A nyelőcsövet lezáró eszközök (laringeális maszk,
laringeális tubus és kombinált tubus) a légút izolálásával
lehetővé tehetik a folyamatos mellkaskompressziók
végzését is.
2.1.3. Ha rendelkezésre áll, sor kerülhet a külső (fél)-
automata defibrillátor (AED) alkalmazására. Amennyiben
a keringésleállás bizonyosan rövid (általában intézeti
körülmények között) és/vagy az AED érkezéséig
hatékony mellkaskompresszió történt, az AED azonnal
csatlakoztatandó és le kell adni a felkínált sokkot. Ha
a keringésleállás ideje bizonyosan hosszú volt (>5 min)
és nem történt mellkaskompresszió, célszerűbb az AED
csatlakoztatása előtt kb. 2 min (azaz kb. 5 ciklus 30:2)
BLS-t végezni.
3. A helyszínre érkező ALS-csapat átveszi az ellátást.
Az érkezésükig rendelkezésre álló időben, elegendő
számú segítséggel, előkészíthetők a szokványos újraélesztési
gyógyszerek (pl. adrenalin) és eszközök (pl.
oxigén, szívóberendezés stb.), valamint a beteg dokumentációja,
ha rendelkezésre áll. Az eddigi ellátó számoljon
be a történtekről az ALS-csapat vezetőjének.
2.2.1. Ha a beteg mutat életjelenségeket, a sürgősségi
ellátásban általános A-B-C-D-E-megközelítésnek*
megfelelően próbálja felderíteni és szükség, valamint
lehetőségei szerint ellátni a lehetséges felmerülő prob-
2. ábra: A kórházi BLS-ellátás folyamatábrája. (A számozás a szövegben található magyarázó leírásokra vonatkozik)
*Airway–Breathing–Circulation–Disability–Exposure/Environment/
Events: a légút-légzés-keringés-(központi idegrendszeri)
működészavar-kültakaró/környezet/előzmények vizsgálata; egyidejűleg
a felmerült életveszélyes problémák egyszerű rendezésével.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 9
lémákat. Általános, szupportív beavatkozásként gondoskodjon:
• oxigéndúsításról
• a betegmonitorizálás (pulzus, ismételt vérnyomás,
SpO₂, légzésszám stb.) megkezdéséről; valamint
• mérlegelje a vénabiztosítás szükségességét (gyógyszeradás
és/vagy volumenpótlás céljából).
2.2.2. Ha indokoltnak látja, gondoskodjon emelt szintű
segítség kéréséről, melynek érkezése után referáljon
a beteg állapotáról.
További, a BLS témakörébe tartozó tevékenységek
Eszméletlen beteg stabil oldalfektetése
Eszméletlen, de kielégítő (támogatásra nem szoruló)
légzésű és keringésű beteg esetében válhat szükségessé
a beteg oldalra fordítása, különösen abban az esetben,
ha:
• a beteget – pl. a segítséghívás idejére – átmenetileg
magára kell hagyni, ill.
• a fenyegető aspiráció veszélye nem hárítható el
másképp.
A stabil oldalfektetés számos változata ismeretes,
egyik sem tökéletes mindenfajta beteg számára. A megfelelő
helyzet legyen stabil, közelítsen a valódi oldalfekvő
helyzethez, tartsa nyitva a légutat, és ne okozzon a
légzést korlátozó nyomást a mellkason.
A fenti jellemzők teljesítésére az alábbi módszert
ajánljuk (ún. Recovery Position):
Miután meggyőződött a légzés és keringés kielégítő
voltáról
– Vegye le a beteg szemüvegét.
– Térdeljen a hanyatt fekvő beteg mellé és nyújtsa
ki annak mindkét lábát.
– A beteg közelebb fekvő karját, könyökben derékszögben
hajlítva, tenyérrel felfelé fektesse a fej mellé.
– A távolabbi lábat a térdet alátámasztva hajlítsa
be, és támassza a talpára.
– Az áldozat feje felőli kezével a beteg túloldali
karját csuklóban megragadva húzza át azt a mellkas
előtt, és a kézháttal felfelé szorítsa a segélynyújtóhoz
közelebbi archoz.
– A fejet így folyamatosan támasztva, a beteget felhúzott
térdénél fogva óvatosan gördítse maga felé az
oldalára.
– A felül elhelyezkedő, behajlított lábat hozza olyan
helyzetbe, hogy a csípőben és térdben derékszögben behajlított
láb stabilizálja a helyzetet.
– A felső helyzetű, az alsót keresztező kart igazítsa
úgy az arc alá, hogy a fej maradjon enyhén hátrahajtva,
ugyanakkor az arc kissé lefelé irányuljon. – Ezzel biztosíthatja
a légút szabadon maradását.
– Rendszeresen ellenőrizze a beteg légzését – szükség
esetén azonnal fordítsa vissza a hátára.
– Ha az áldozatnak 30 percen túl kell ebben a helyzetben
maradnia, fordítsa át a másik oldalára, hogy
elkerülje az alul lévő kar tartós összenyomását.
A felső légúti idegentest okozta fuldoklás ellátása
felnőttnél
Az idegentest okozta légútelzáródás szerencsére ritka,
de potenciálisan kezelhető oka a hirtelen halálnak.
Az ellátás elvi összefoglalóját a 3. ábra mutatja. (Az
ellátási szekvencia az egy évnél idősebb gyermekekre
is alkalmazható.)
1. A probléma felismerése a sikeres kimenetel kulcsa.
A felnőttkori fuldoklás leggyakoribb kiváltó oka a táplálék
félrenyelése, míg csecsemő-, kisgyermekkorban az
étkezés és a szájba vett kisebb tárgyak félrenyelése 50-
50%-ban oszlik meg. Fontos, hogy az ilyen fuldoklást
ne keverjék össze az ájulással, szívrohammal, görcsrohammal
vagy egyéb állapotokkal, melyek szintén hirtelen
légzésromlással, cianózissal vagy eszméletvesztéssel
járhatnak.
Az állapot felismerését és súlyosságának megítélését,
az enyhe és súlyos esetek közötti különbségtételt segí-
3
lémákat. Általános, szupportív beavatkozásként gondoskodjon:
• oxigéndúsításról
• a betegmonitorizálás (pulzus, ismételt vérnyomás,
SpO₂, légzésszám stb.) megkezdéséről; valamint
• mérlegelje a vénabiztosítás szükségességét (gyógyszeradás
és/vagy volumenpótlás céljából).
2.2.2. Ha indokoltnak látja, gondoskodjon emelt szintű
segítség kéréséről, melynek érkezése után referáljon
a beteg állapotáról.
További, a BLS témakörébe tartozó tevékenységek
Eszméletlen beteg stabil oldalfektetése
Eszméletlen, de kielégítő (támogatásra nem szoruló)
légzésű és keringésű beteg esetében válhat szükségessé
a beteg oldalra fordítása, különösen abban az esetben,
ha:
• a beteget – pl. a segítséghívás idejére – átmenetileg
magára kell hagyni, ill.
• a fenyegető aspiráció veszélye nem hárítható el
másképp.
A stabil oldalfektetés számos változata ismeretes,
egyik sem tökéletes mindenfajta beteg számára. A megfelelő
helyzet legyen stabil, közelítsen a valódi oldalfekvő
helyzethez, tartsa nyitva a légutat, és ne okozzon a
légzést korlátozó nyomást a mellkason.
A fenti jellemzők teljesítésére az alábbi módszert
ajánljuk (ún. Recovery Position):
Miután meggyőződött a légzés és keringés kielégítő
voltáról
– Vegye le a beteg szemüvegét.
– Térdeljen a hanyatt fekvő beteg mellé és nyújtsa
ki annak mindkét lábát.
– A beteg közelebb fekvő karját, könyökben derékszögben
hajlítva, tenyérrel felfelé fektesse a fej mellé.
– A távolabbi lábat a térdet alátámasztva hajlítsa
be, és támassza a talpára.
– Az áldozat feje felőli kezével a beteg túloldali
karját csuklóban megragadva húzza át azt a mellkas
előtt, és a kézháttal felfelé szorítsa a segélynyújtóhoz
közelebbi archoz.
– A fejet így folyamatosan támasztva, a beteget felhúzott
térdénél fogva óvatosan gördítse maga felé az
oldalára.
– A felül elhelyezkedő, behajlított lábat hozza olyan
helyzetbe, hogy a csípőben és térdben derékszögben behajlított
láb stabilizálja a helyzetet.
– A felső helyzetű, az alsót keresztező kart igazítsa
úgy az arc alá, hogy a fej maradjon enyhén hátrahajtva,
ugyanakkor az arc kissé lefelé irányuljon. – Ezzel biztosíthatja
a légút szabadon maradását.
– Rendszeresen ellenőrizze a beteg légzését – szükség
esetén azonnal fordítsa vissza a hátára.
– Ha az áldozatnak 30 percen túl kell ebben a helyzetben
maradnia, fordítsa át a másik oldalára, hogy
elkerülje az alul lévő kar tartós összenyomását.
A felső légúti idegentest okozta fuldoklás ellátása
felnőttnél
Az idegentest okozta légútelzáródás szerencsére ritka,
de potenciálisan kezelhető oka a hirtelen halálnak.
Az ellátás elvi összefoglalóját a 3. ábra mutatja. (Az
ellátási szekvencia az egy évnél idősebb gyermekekre
is alkalmazható.)
1. A probléma felismerése a sikeres kimenetel kulcsa.
A felnőttkori fuldoklás leggyakoribb kiváltó oka a táplálék
félrenyelése, míg csecsemő-, kisgyermekkorban az
étkezés és a szájba vett kisebb tárgyak félrenyelése 50-
50%-ban oszlik meg. Fontos, hogy az ilyen fuldoklást
ne keverjék össze az ájulással, szívrohammal, görcsrohammal
vagy egyéb állapotokkal, melyek szintén hirtelen
légzésromlással, cianózissal vagy eszméletvesztéssel
járhatnak.
Az állapot felismerését és súlyosságának megítélését,
az enyhe és súlyos esetek közötti különbségtételt segí-
3. ábra. A felső légúti idegentest okozta fuldoklás ellátási folyamatábrája. (A számozás a szövegben található magyarázó
leírásokra vonatkozik)
10 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK
ti a 3. ábra felső sarkában látható A-B-C-D-E-stílusú
kérdéssor, ill. az 1. táblázat.
1.1. Ha az áldozatnak enyhe tünetei vannak, csupán
bíztatni kell a köhögés folytatására, de nem kell beavatkozni.
Maradjon az érintett mellett, folyamatosan
ellenőrizve őt, amíg:
• meg nem oldódik a szűkület, vagy
• súlyosbodik a helyzet (pl. erőtlenné válik a köhögés)
és be kell avatkoznia.
2. Ha a tünetek alapján súlyos légúti szűkület feltételezhető,
az ellátás az eszmélet² meglététől függ.
2.1. Ha a súlyosan fuldokló beteg eszméletén van:
2.1.1. Alkalmazzon 5 hátba csapást (szükség szerint):
• Álljon a beteg mellé és kissé mögé. Egyik tenyerével
támassza meg a mellkasát és enyhén döntse előre,
hogy a kimozduló akadály előreeshessen.
• Legfeljebb ötször üsse erőteljesen tenyérrel hátba
a lapockák között.
• Minden ütés után ellenőrizze, hogy megoldódott-e
a szűkület és csak szükség esetén ismételje meg a csapást.
2.1.2. Ha az öt hátba csapás eredménytelen volt, alkalmazzon
öt hasi lökést:
• Álljon a beteg mögé, törzsét döntse kissé előre, és
karolja át hasának felső részét.
• Szorítsa egyik kezét ökölbe, és helyezze a beteg
hasára, a köldök és a szegycsont közé.
• Másik kezével ragadja meg öklét és rántsa erőteljesen
be- és felfelé a beteg hasába.
• Ismételje meg maximum ötször.
2.1.3. Ha nem szűnt meg az elzáródás, váltogassa az
öt hátba csapást és az öt hasi lökést.
3. Ha a beteg bármikor eszméletlenné válik, óvatosan
fektesse a földre. Ha eddig nem történt volna
meg, azonnal gondoskodjon a sürgősségi ellátórendszer
riasztásáról, majd haladéktalanul – tehát pulzus- és/
vagy keringésvizsgálat nélkül – kezdje meg 30 mellkaskompresszióval
a BLS-t.
Megjegyzések:
• A hátba csapásnál agresszívabb kezelésben részesültek
(2.1.2-től), valamint azok, akiknek a fuldoklás
megszűnte ellenére nyelési, légzési panaszai maradtak,
kivizsgálásra szorulnak.
4. ábra. A külső félautomata defibrillátor használatának folyamatábrája. (A számozás a szövegben található magyarázó leírásokra
vonatkozik)
1. táblázat. Az enyhe és súlyos légúti szűkület összehasonlító tünettana
Jelek és tünetek* Enyhe szűkület Súlyos szűkület/elzáródás
Válasz a „Fuldoklik?” kérdésre Beszédképes Beszédképtelen, bólinthat
Egyéb jelek Erőteljes köhögés, légzés
Erőtlen köhögés / köhögésképtelen
Be- ± kilégzési zajok
Eszméletlenség
* Az idegentest okozta fuldoklás általános tünetei: étkezés során lép fel; az áldozat a nyakát foghatja
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 11
• A fuldoklás elhárítása miatt végzett 30 kompreszszió
után (3.), a két lélegeztetés előtt célszerű a szájüregbe
tekinteni, szüksége esetén kitakarítani azt.
• (A hivatásszerű egészségügyi ellátás keretében – ha
a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik – megkísérelhető
az eszközös eltávolítás, de ne késleltesse szükség
esetén a mellkaskompressziók megkezdését.)
(Fél)automa külső defibrillátor (AED) használata
A standard AED alkalmazható 8 éves életkor fölött.
Egy és 8 év között, ha szükséges alkalmazni, speciális
– energiatompítóval ellátott – gyermekelektródot kell
használni, vagy a készüléket gyermek üzemmódba kell
helyezni (ha alkalmas erre). Ha ezek nem állnak rendelkezésre,
mérlegelhető a változtatás nélküli használat.
Csecsemőkorban (tehát 1 éves kor alatt) nem ajánlott a
készülék használata.
Az AED-használat folyamatát a 4. ábra foglalja öszsze:
0. Győződjön meg a saját, az áldozat és a jelenlévők
biztonságáról.
1.(1) Ha a beteg reakcióképtelen, kiáltson segítségért.
2.(1) Ha a légútfelszabadítás ellenére sem rendeződik
a légzése, gondoljon keringésleállásra, kérje az
AED-t, (ha van a közelben), és hívasson/hívjon mentőt
(104).
3. Kezdje meg azonnal a BLS-t a korábban mondottaknak
megfelelően, különösen akkor, ha nem a szeme
láttára történt a keringésleállás.
4. Ha megérkezett az AED:
• Kapcsolja be a készüléket, majd kövesse a hallható
és/vagy látható utasításokat:
• Ragassza fel az elektródokat a beteg mellkasára, a
csomagolásukon, ill. magukon a lapokon látható ábráknak
megfelelően. Csatlakoztassa a kábelt a készülékhez.
(Gyermek esetén, ha csak felnőtt-elektródák állnak rendelkezésre,
közvetlenül a szív elé és vele szemben, a bal
lapocka alá ragassza fel az elektródokat.)
• (Több segélynyújtó jelenlétekor ne szakítsa meg
eközben a BLS-t.)
A készülék elemzi a ritmust – biztosítsa, hogy eközben
senki ne érjen a beteghez.
4.1. Ha a készülék sokkolandó ritmust észlelt és feltöltötte
magát:
• Győződjön meg arról, hogy senki nem ér a beteghez,
illetve a beteg kellően izolált a környezetétől
(fém, víz).
• Nyomja meg a villogó SOKK gombot, majd a továbbiakban
kövesse a hallható és látható utasításokat.
• (A teljesen automata üzemmódú készülékek – természetesen
szintén figyelmeztetést követően – maguktól
adják le a sokkot.)
4.1.1. Ha a készülék nem-sokkolandó ritmust észlel:
• Haladéktalanul kezdje meg a BLS-t (30 kompreszszió
: 2 lélegeztetés) és végezze a készülék hallható és
látható utasításáig (2 percig).
5. Ugyanez a teendő a sokk leadását követően, hacsak
nem észleli a keringés visszatérésének egyértelmű
jeleit (a normális légzés helyreállása, eszméletre térés,
szemnyitás).
6. A (szükség esetén 1 sokk leadásával záruló) ritmuselemzésekből
és az azonnal megkezdett és 2 percig
folyamatosan végzett BLS-ből álló sorozatokat addig
kell folytatni, amíg:
• nyilvánvalóan nem rendeződik a keringés (ld.
fent!), vagy
• meg nem érkezik az emelt szintű segítség, akiknek
átadható a beteg további (ALS) ellátása.
Megjegyzés:
• Bizonyosan hosszú (>5 min) keringésleállás esetén,
ha az AED érkezéséig nem történt BLS (legalább
hatékony mellkaskompresszió), célszerűbb a készülék
azonnali csatlakoztatása és a szükség szerinti sokk leadása
helyett a kb. 2 min (5 ciklusnyi) BLS végzését
követő AED-használat.
IRODALOM
1. Handley
lémákat. Általános, szupportív beavatkozásként gondoskodjon:
• oxigéndúsításról
• a betegmonitorizálás (pulzus, ismételt vérnyomás,
SpO₂, légzésszám stb.) megkezdéséről; valamint
• mérlegelje a vénabiztosítás szükségességét (gyógyszeradás
és/vagy volumenpótlás céljából).
2.2.2. Ha indokoltnak látja, gondoskodjon emelt szintű
segítség kéréséről, melynek érkezése után referáljon
a beteg állapotáról.
További, a BLS témakörébe tartozó tevékenységek
Eszméletlen beteg stabil oldalfektetése
Eszméletlen, de kielégítő (támogatásra nem szoruló)
légzésű és keringésű beteg esetében válhat szükségessé
a beteg oldalra fordítása, különösen abban az esetben,
ha:
• a beteget – pl. a segítséghívás idejére – átmenetileg
magára kell hagyni, ill.
• a fenyegető aspiráció veszélye nem hárítható el
másképp.
A stabil oldalfektetés számos változata ismeretes,
egyik sem tökéletes mindenfajta beteg számára. A megfelelő
helyzet legyen stabil, közelítsen a valódi oldalfekvő
helyzethez, tartsa nyitva a légutat, és ne okozzon a
légzést korlátozó nyomást a mellkason.
A fenti jellemzők teljesítésére az alábbi módszert
ajánljuk (ún. Recovery Position):
Miután meggyőződött a légzés és keringés kielégítő
voltáról
– Vegye le a beteg szemüvegét.
– Térdeljen a hanyatt fekvő beteg mellé és nyújtsa
ki annak mindkét lábát.
– A beteg közelebb fekvő karját, könyökben derékszögben
hajlítva, tenyérrel felfelé fektesse a fej mellé.
– A távolabbi lábat a térdet alátámasztva hajlítsa
be, és támassza a talpára.
– Az áldozat feje felőli kezével a beteg túloldali
karját csuklóban megragadva húzza át azt a mellkas
előtt, és a kézháttal felfelé szorítsa a segélynyújtóhoz
közelebbi archoz.
– A fejet így folyamatosan támasztva, a beteget felhúzott
térdénél fogva óvatosan gördítse maga felé az
oldalára.
– A felül elhelyezkedő, behajlított lábat hozza olyan
helyzetbe, hogy a csípőben és térdben derékszögben behajlított
láb stabilizálja a helyzetet.
– A felső helyzetű, az alsót keresztező kart igazítsa
úgy az arc alá, hogy a fej maradjon enyhén hátrahajtva,
ugyanakkor az arc kissé lefelé irányuljon. – Ezzel biztosíthatja
a légút szabadon maradását.
– Rendszeresen ellenőrizze a beteg légzését – szükség
esetén azonnal fordítsa vissza a hátára.
– Ha az áldozatnak 30 percen túl kell ebben a helyzetben
maradnia, fordítsa át a másik oldalára, hogy
elkerülje az alul lévő kar tartós összenyomását.
A felső légúti idegentest okozta fuldoklás ellátása
felnőttnél
Az idegentest okozta légútelzáródás szerencsére ritka,
de potenciálisan kezelhető oka a hirtelen halálnak.
Az ellátás elvi összefoglalóját a 3. ábra mutatja. (Az
ellátási szekvencia az egy évnél idősebb gyermekekre
is alkalmazható.)
1. A probléma felismerése a sikeres kimenetel kulcsa.
A felnőttkori fuldoklás leggyakoribb kiváltó oka a táplálék
félrenyelése, míg csecsemő-, kisgyermekkorban az
étkezés és a szájba vett kisebb tárgyak félrenyelése 50-
50%-ban oszlik meg. Fontos, hogy az ilyen fuldoklást
ne keverjék össze az ájulással, szívrohammal, görcsrohammal
vagy egyéb állapotokkal, melyek szintén hirtelen
légzésromlással, cianózissal vagy eszméletvesztéssel
járhatnak.
Az állapot felismerését és súlyosságának megítélését,
az enyhe és súlyos esetek közötti különbségtételt segí-
3. ábra. A felső légúti idegentest okozta fuldoklás ellátási folyamatábrája. (A számozás a szövegben található magyarázó
leírásokra vonatkozik)
10 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK
ti a 3. ábra felső sarkában látható A-B-C-D-E-stílusú
kérdéssor, ill. az 1. táblázat.
1.1. Ha az áldozatnak enyhe tünetei vannak, csupán
bíztatni kell a köhögés folytatására, de nem kell beavatkozni.
Maradjon az érintett mellett, folyamatosan
ellenőrizve őt, amíg:
• meg nem oldódik a szűkület, vagy
• súlyosbodik a helyzet (pl. erőtlenné válik a köhögés)
és be kell avatkoznia.
2. Ha a tünetek alapján súlyos légúti szűkület feltételezhető,
az ellátás az eszmélet² meglététől függ.
2.1. Ha a súlyosan fuldokló beteg eszméletén van:
2.1.1. Alkalmazzon 5 hátba csapást (szükség szerint):
• Álljon a beteg mellé és kissé mögé. Egyik tenyerével
támassza meg a mellkasát és enyhén döntse előre,
hogy a kimozduló akadály előreeshessen.
• Legfeljebb ötször üsse erőteljesen tenyérrel hátba
a lapockák között.
• Minden ütés után ellenőrizze, hogy megoldódott-e
a szűkület és csak szükség esetén ismételje meg a csapást.
2.1.2. Ha az öt hátba csapás eredménytelen volt, alkalmazzon
öt hasi lökést:
• Álljon a beteg mögé, törzsét döntse kissé előre, és
karolja át hasának felső részét.
• Szorítsa egyik kezét ökölbe, és helyezze a beteg
hasára, a köldök és a szegycsont közé.
• Másik kezével ragadja meg öklét és rántsa erőteljesen
be- és felfelé a beteg hasába.
• Ismételje meg maximum ötször.
2.1.3. Ha nem szűnt meg az elzáródás, váltogassa az
öt hátba csapást és az öt hasi lökést.
3. Ha a beteg bármikor eszméletlenné válik, óvatosan
fektesse a földre. Ha eddig nem történt volna
meg, azonnal gondoskodjon a sürgősségi ellátórendszer
riasztásáról, majd haladéktalanul – tehát pulzus- és/
vagy keringésvizsgálat nélkül – kezdje meg 30 mellkaskompresszióval
a BLS-t.
Megjegyzések:
• A hátba csapásnál agresszívabb kezelésben részesültek
(2.1.2-től), valamint azok, akiknek a fuldoklás
megszűnte ellenére nyelési, légzési panaszai maradtak,
kivizsgálásra szorulnak.
4. ábra. A külső félautomata defibrillátor használatának folyamatábrája. (A számozás a szövegben található magyarázó leírásokra
vonatkozik)
1. táblázat. Az enyhe és súlyos légúti szűkület összehasonlító tünettana
Jelek és tünetek* Enyhe szűkület Súlyos szűkület/elzáródás
Válasz a „Fuldoklik?” kérdésre Beszédképes Beszédképtelen, bólinthat
Egyéb jelek Erőteljes köhögés, légzés
Erőtlen köhögés / köhögésképtelen
Be- ± kilégzési zajok
Eszméletlenség
* Az idegentest okozta fuldoklás általános tünetei: étkezés során lép fel; az áldozat a nyakát foghatja
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 11
• A fuldoklás elhárítása miatt végzett 30 kompreszszió
után (3.), a két lélegeztetés előtt célszerű a szájüregbe
tekinteni, szüksége esetén kitakarítani azt.
• (A hivatásszerű egészségügyi ellátás keretében – ha
a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik – megkísérelhető
az eszközös eltávolítás, de ne késleltesse szükség
esetén a mellkaskompressziók megkezdését.)
(Fél)automa külső defibrillátor (AED) használata
A standard AED alkalmazható 8 éves életkor fölött.
Egy és 8 év között, ha szükséges alkalmazni, speciális
– energiatompítóval ellátott – gyermekelektródot kell
használni, vagy a készüléket gyermek üzemmódba kell
helyezni (ha alkalmas erre). Ha ezek nem állnak rendelkezésre,
mérlegelhető a változtatás nélküli használat.
Csecsemőkorban (tehát 1 éves kor alatt) nem ajánlott a
készülék használata.
Az AED-használat folyamatát a 4. ábra foglalja öszsze:
0. Győződjön meg a saját, az áldozat és a jelenlévők
biztonságáról.
1.(1) Ha a beteg reakcióképtelen, kiáltson segítségért.
2.(1) Ha a légútfelszabadítás ellenére sem rendeződik
a légzése, gondoljon keringésleállásra, kérje az
AED-t, (ha van a közelben), és hívasson/hívjon mentőt
(104).
3. Kezdje meg azonnal a BLS-t a korábban mondottaknak
megfelelően, különösen akkor, ha nem a szeme
láttára történt a keringésleállás.
4. Ha megérkezett az AED:
• Kapcsolja be a készüléket, majd kövesse a hallható
és/vagy látható utasításokat:
• Ragassza fel az elektródokat a beteg mellkasára, a
csomagolásukon, ill. magukon a lapokon látható ábráknak
megfelelően. Csatlakoztassa a kábelt a készülékhez.
(Gyermek esetén, ha csak felnőtt-elektródák állnak rendelkezésre,
közvetlenül a szív elé és vele szemben, a bal
lapocka alá ragassza fel az elektródokat.)
• (Több segélynyújtó jelenlétekor ne szakítsa meg
eközben a BLS-t.)
A készülék elemzi a ritmust – biztosítsa, hogy eközben
senki ne érjen a beteghez.
4.1. Ha a készülék sokkolandó ritmust észlelt és feltöltötte
magát:
• Győződjön meg arról, hogy senki nem ér a beteghez,
illetve a beteg kellően izolált a környezetétől
(fém, víz).
• Nyomja meg a villogó SOKK gombot, majd a továbbiakban
kövesse a hallható és látható utasításokat.
• (A teljesen automata üzemmódú készülékek – természetesen
szintén figyelmeztetést követően – maguktól
adják le a sokkot.)
4.1.1. Ha a készülék nem-sokkolandó ritmust észlel:
• Haladéktalanul kezdje meg a BLS-t (30 kompreszszió
: 2 lélegeztetés) és végezze a készülék hallható és
látható utasításáig (2 percig).
5. Ugyanez a teendő a sokk leadását követően, hacsak
nem észleli a keringés visszatérésének egyértelmű
jeleit (a normális légzés helyreállása, eszméletre térés,
szemnyitás).
6. A (szükség esetén 1 sokk leadásával záruló) ritmuselemzésekből
és az azonnal megkezdett és 2 percig
folyamatosan végzett BLS-ből álló sorozatokat addig
kell folytatni, amíg:
• nyilvánvalóan nem rendeződik a keringés (ld.
fent!), vagy
• meg nem érkezik az emelt szintű segítség, akiknek
átadható a beteg további (ALS) ellátása.
Megjegyzés:
• Bizonyosan hosszú (>5 min) keringésleállás esetén,
ha az AED érkezéséig nem történt BLS (legalább
hatékony mellkaskompresszió), célszerűbb a készülék
azonnali csatlakoztatása és a szükség szerinti sokk leadása
helyett a kb. 2 min (5 ciklusnyi) BLS végzését
követő AED-használat.
IRODALOM
1. Handley