Egy szabályos EKG-felvételen öt csúcsot lehet megkülönböztetni, ezek a P,Q,R,S,T betűkkel vannak jelölve. Az egyes csúcsok megfelelnek bizonyos eseményeknek a szívben:
P - ingerület a szinusz csomóban,
Q - az ingerület kezdete a kamrákban, ez az apró negatív csúcs gyakran nem is látható, ha nagyon megnövekszik, az infarktust jelezhet,
R - a legnagyobb csúcs a kamrákon végigterjedő ingerületet mutatja meg,
S - ez a negatív csúcs a kamrán végigfutó ingerület végét jelzi,
T - a kamra repolarizációját mutatja meg,
U - a normális görbén nem vagy csak alig látható, kóros állapotokban, pl. káliumhiány esetén látványosan jelenik meg.

Az összehúzódások számát könnyen megkaphatjuk, ha összeszámoljuk az adott idő (pl. 1 perc) alatt bekövetkező R csúcsokat. A számolgatást könnyíti, hogy az EKG-papír apró négyzetei mutatják az időt és a feszültségértékeket is, miként ez az ábrán látható. A négyzetrács segítségével könnyen megállapítható, hogy egy EKG-görbe normális-e. A fontosabb szempontok a következők:
Az összehúzódások száma percenként 60 és 100 közötti (jó edzésben levő sportolók szívösszehúzódásainak száma alvás közben csökkenhet 60 alá, de 56 alatt már náluk is abnormális az érték.
A P hullám hossza 3 kis négyzetnél kisebb, magassága 3 mm-nél kevesebb, csúcsa lapos.
A QRS-komplexum 0,1 másodpercnél rövidebb ideig tart, magassága (a II. csatornán) 5 mm-nél több. Az R hullám pozitív, a Q és S negatív.
A T hullám aszimmetrikus.
A P-R távolság nem több 0,2 másodpercnél és nem kevesebb 0,12-nél. (Ez az idő, amíg az ingerület átjut a pitvarkamrai csomón.)
A Q-T távolság kisebb, mint a megelőző R-R távolság.
Az S-T szakasz normálisan a nulla vonalban helyezkedik el, ez az az időszak, mikor a kamra még összehúzódik, de elektromos tevékenység már nincs. Akár magasabban, akár mélyebben van a nullánál, komoly problémák lehetnek.

Sinus-tachycardia

 

Nem valódi ritmuszavar, leggyakrabban extracardialis oka van. A légzés visszatartása, illetve carotis-masszázs fokozatos gyérülést eredményez. Antidysrhythmiás kezelést nem igényel, a kiváltó ok felderítése, ha szükséges, kezelése a cél.

• sinus tachycardia:
– szívfrekvencia elérheti a 150/min-t
– R-R távolságok csökkennek
– koronáriák vérellátása zavart szenved
II. elvezetésben: ST hullám eleváció, T-hullám
alacsony lesz
• fizikai munka-, kávé-, tea hatására

Sinus bradycardia

 Sinus bradycardia - lassú szívműködés, sportolóknál, agynyomásfokozódásnál, hányinger, hányás, infarctus, digitalis mérgezés, pajzsmirigy alulműködés esetén fordul elő.

– szívfr. 60/min alá esik
– oka: alkati sajátosság, gyógyszerek (digitális túladagolás), vagus túlsúly, sárgaság,
pajzsmirigy csökkent hormontermelése (myx ödéma), koponyaűri nyomás fokozódása

AV-Blokkok

A szívösszehúzódások az emberben teljesen automatikusan mennek végbe. Ezeket az összehúzódásokat a pitvarok falában lévő sinus csomó ingerülete hozza létre, amely a pitvarok falában szétterjed, majd a kamrákra vezetődik át. Az átvezetődésnek egészséges szíven az egyetlen helye az atrioventricularis (AV), vagy más néven pitvar-kamrai csomó. Az átvezetés zavarait súlyosságuk alapján oszthatjuk első-, másod-, vagy harmadfokú blockra. Az elsőfokú block esetén minden pitvari ingerületet követ kamrai aktiváció, csak megkésve. A másodfokú blockoknál némelyik pitvari ingerület nem tud a kamrákra átvezetődni. Harmadfokú block esetén a pitvari ingerület egyáltalán nem vezetődik a kamrákra. A pitvar-kamrai csomóban előforduló ingervezetési zavarok egy része nem okoz észrevehető panaszokat a betegeknek. Általában a rutinszerűen, vagy valamely más szívbetegség miatt elvégzett EKG vizsgálatok derítenek rájuk fényt. Ha panaszokat okoznak, akkor azok legtöbbször gyengeségérzéssel, lassú szívdobogás érzéssel, átmeneti eszméletvesztéssel járnak.

A harmadfokú AV blokk a pitvar-kamrai csomó ingerületvezetési zavarainak legsúlyosabb formája. Általában szívinfarctushoz társuló, vagy egyes szívritmus zavarok elleni gyógyszerek szedésekor fellépő betegség, amely gyakran okoz panaszokat a betegnek, úgymint átmeneti eszméletvesztés, szédülés. EKG képén a pitvar ingerületbe kerülését jelentő P hullámok és a kamrai ingerületbe jutást jelentő QRS komplexusok egymástól függetlenül, saját külön ritmusukban jelennek meg. A QRS-ek lehetnek rövid ideig tartók, tehát keskenyek, ilyenkor a kamrafrekvencia 40-60/min, vagy hosszú ideig tartók, tehát szélesek, ilyenkor a kamrafrekvencia már csak 20-40/ min. A harmadfokú AV blokk a pitvari és a kamrai működés disszociációját, azaz egymástól független működését hozza létre, ami a kamra telődése szempontjából fontos pitvari kontrakció aszinkron bekövetkezése miatt nem segíti, vagy rontja a bal kamra funkciót, és ezzel a szívműködést. Előfordulhat pitvarfibrilláció mellett is.

Az AV disszociáció, tehát a pitvarok és kamrák egymástól független működése, tágabb fogalom a harmadfokú AV blokknál. AV disszociáció létrejöhet a vezetőrendszer hibája nélkül is, amikor a pitvari ingerület generáló sejteknek a lelassulása, vagy a kamrai autonom ingerületvezető sejtek frekvenciájának a felgyorsulása miatt a kamrák saját ritmusa meghaladja a pitvarokét.  

I. fokú AV-blokk

az AV-csomóban csak lelassul az ingerület terjedése, de nem vész el ingerület 
a PQ távolság megnyúlik 
a megnyúlás mindig azonos mértékű
minden QRS-t P-hullám előz meg

II. fokú AV-blokk

mindkét forma közös jellemzője, hogy nem minden P-hullámot követ QRS

Mobitz I-es típus

A PQ-távolságok progresszíven növekszenek, majd végül egy kamrai ciklus kimarad 
ennek neve Wenkebach-periodicitás
rendszerint proximalis

Mobitz II-es típus

a PQ minden periódusban megegyezik, de egy-egy P-t nem követ QRS
rendszerint disztális

III. fokú AV-blokk

A pitvarok és a kamrák komplett disszociációja okozza 
a P-k és a QRS-ek egymástól teljesen függetlenné válnak

Pitvarfibrillatio

A szív összehúzódásait vezérlő elektromos jelek elveszítik szabályos ütemüket. A pitvarok több pontján, rendszertelenül keletkeznek ingerületek, melyek hatására a kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. A pitvarfibrilláció a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar. Pitvarfibrilláció esetén az agyembólia kockázata megötszöröződik.

 

Szárblokk

A szárblokk egyfajta vezetési zavar, amelyben a jobb vagy a bal Tawara-száron vezetett elektromos impulzus részlegesen vagy teljesen megszakad.

A His-köteg vagyis az AV-csomóból érkező elektromos impulzusokat továbbító rostköteg két részre oszlik:  a bal Tawara-szár a bal, a jobb Tawara-szár a jobb kamrához vezet impulzusokat. Az ingervezetés mind a jobb, mind a bal szárban megszakadhat.

A szárblokk általában nem okoz tüneteket. A jobb szárblokk magában nem veszélyes, és időnként egészséges egyénekben is előfordulhat. Jelentős szívizomkárosodásra is utalhat azonban, ami például egy korábbi szívroham következménye lehet. A bal szárblokk általában súlyosabb. Idősekben gyakran magas vérnyomás vagy érelmeszesedés talaján kialakuló szívbetegséget jelez.

Bal Tawara-szár-blokk

kórosan kiszélesedett QRS (QRS > 120 ms)
I-aVL-V5-V6: széles R, nincs q
V1-V2: QS komplexum

Jobb Tawara-szár-blokk

kórosan kiszélesedett QRS (QRS > 120 ms)
I-aVL-V5-V6: széles S
V1-V2: rSR' komplexum és negatív T hullám
V1-V2: megnyúlt VAT

WPW- szindróma

WPW-szindrómában születéstől fogva egy járulékos elektromos összeköttetés van a pitvarok és a kamrák közt.

 Normális körülmények között az ingerület a pitvarokról a kamrák felé csak az atrioventricularis (A-V) csomón keresztül halad át. Abban az esetben, ha a pitvarok és a kamrák között másféle ingerületvezető összeköttetés is létrejön, az elektromos impulzusok túl korán érik el a kamrai izomzatot. Ilyenkor beszélünk Wolff-Parkinson-White-szindrómáról (WPW).

Kamrai tahycardia

Ez a gyors, rendszeres szívösszehúzódásokkal járó tachycardia forma a kamrából eredő kóros elektromos impulzusok eredményeként jön létre. Gyakran ezeket egy korábbi szívinfarktus miatt kialakuló hegszövet körül megjelenő rövidzárlatok okozzák. A szív akár 200/perces frekvenciával verhet. A legtöbb kamrai tachycardia valamilyen korábbi szívbetegség - például koszorúsér betegség vagy szívinfarktus - talaján alakul ki. A hosszan fennálló kamrai tachycardia  vészhelyzetet jelent. Kialakulásával egyidejűleg szívdobogásérzés, szédülés, ájulás is előfordulhat, a betegség hirtelen szívhalálhoz vezethet. Az azonnali orvosi beavatkozás nélkül a hosszan fennálló kamrai tachycardia nagyon gyakran kamra fibrillációvá alakul át.

Kamrafibrilláció

A kamrafibrilláció közvetlen életveszélyt jelentő, azonnali orvosi beavatkozást jelentő állapot. A szívkamrák összehúzódása, a szív pumpafunkciója ilyenkor gyakorlatilag megszűnik, és a vérkeringés leáll. Bekövetkezésekor hirtelen eszméletvesztés következik be, a pulzus tapinthatatlanná válik, és hacsak sürgős orvosi beavatkozás nem szünteti meg, a halál perceken belül beáll. A kamrafibrilláció néhány percen belül leadott elektromos ütéssel megszüntethető. A meghatározott erejű (200-360 J) és lefutású elektromos ütés ugyanis egy külső egyidejű repolarizációnak felel meg. Célja, hogy az ütést követő ún. elektromos csendben a szív saját ingerületvezető rendszere aktiválódik és beindul a saját, normál ingerképzés. Az idő múlásával gyorsan csökken a defibrillálhatóság esélye.

Oldal: EKG Mentőgyakorlat
www.omszmentok.hupont.hu - © 2008 - 2024 - omszmentok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat